A Farmasi visszatért, Szántó Erika újra belevágott

A hír, hogy a Farmasi vezetősége visszahozza a céget Magyarországra, Szántó Erikát nem állította választás elé. Ahogy ő fogalmaz: „sokáig kerestem a helyem, de most nem volt kérdés, belevágok-e.”

A mondat két időszakot köt össze. Az egyik a kivonulás utáni éveké, amelyeket elmondása szerint nehéz volt megélni. A másik a mostani újrakezdésé, amelyről a csapatára gondolva döntött.

Egy vállalat kivonulása a hálózat mindennapjait érinti. Megszűnhet a közös ritmus, a megszokott események rendje és az a keret, amely a csapatot összetartotta. Ha a cég később visszatér, a vezetőnek újra fel kell mérnie, ki van még vele, és kivel lehet újra elindulni.

Az első korszak: 2017–2023

Erika 2017 augusztusában ismerte meg a Farmasit, és ekkor regisztrált először a céghez. Elmondása szerint a cég akkor már fél éve működött. 2023 áprilisáig dolgozhatott vele, ekkor a vállalat kivonult az országból.

Erikát korábban már megérintette az MLM világa: kisebb-nagyobb sikerrel próbálkozott más MLM cégeknél, majd 12 évig orvoslátogatóként dolgozott egy gyógyszercégnél. Az elvárásokat és kötelezettségeket azonban nehezen bírta, ezért egészsége védelmében önként távozott. A Farmasit egy online hirdetés révén találta meg. Először rendelt magának néhány terméket, hogy megismerje a minőséget, és eldöntse, adja-e hozzá a nevét. Elmondása szerint azonnal beleszeretett a BB krémbe, a tusfürdőbe és a kézkrémbe, a marketingtervet csak ezután nézte meg. Az egyszerű és észszerű rendszer, az utazások, a juttatások és bónuszok meggyőzték, így belevágott. Lelkesen és könnyedén haladt: a termékek minősége, a sok vásárlói visszajelzés, valamint a széles kínálat és a kedvező árak vitték előre. Egyre többen mondtak igent, akár vásárlóként, akár üzleti partnerként.

Saját bevallása szerint a kivonulás előtt elérte a Smaragd igazgató címet, és egy 12 ezer fős törzsvásárlói hálózatban tevékenykedett. Ezekben az években épült fel az a közösség is, amelyre a mostani döntését alapozza.

Az időszakhoz utazások is kötődnek. Elmondása szerint számos utazáson és gyárlátogatáson vett részt. Többször járt Törökországban gálán, Kappadókiában és Marmarisban pedig kikapcsolódni. 2021-ben Amerikába, Miamiba is elvitték.

Három év a kivonulás után

Egy kivonulás után a hálózat tagjai különböző irányba indulnak. Van, aki másik vállalatnál folytatja, van, aki visszahúzódik, és van, aki kivár. Az elölről kezdés szervezési feladat is, de a bizalmat és a közös szokásokat is újra kell építeni.

Erika ezekről az évekről szólva a veszteség értelmét emeli ki: „A veszteség, az nem mindig rossz, inkább az újra építkezés esélye.”

Szerinte akkor is döntési helyzetben marad az ember, ha kihúzzák alóla a talajt: „Dönthetünk úgy, hogy visszahúzódunk vagy más utat választunk vagy magasabbra emelkedünk, mint eddig bármikor!”

Amikor a Farmasi kivonult, a csapat kérésére egy lengyel kozmetikai céghez mentek. Gyorsan haladtak, sikereket értek el, aztán olyan változtatások jöttek közbe, amelyek egyértelműen jelezték: nincs ott a helyük. Később ismét egy másik céghez csatlakoztak, ahová már kevesebben követték, de ez is működött. Anna lánya felvételijére készülve Erika kicsit parkolópályára tette ezt a vállalkozást – mire visszaállt volna, már jött a hír, hogy a Farmasi visszatér az országba. A vásárlók és az üzlettársak sorban hívták: „Ugye indulunk?” Nem volt kérdés a válasz. Sokan megkérdezik tőle, honnan van mersze újra beleállni, hiszen bizonytalan, nem vonul-e ki ismét a cég. „A mai világban mi a biztos? Körülbelül az, ami már elmúlt!” – mondja mosolyogva.

Döntés a családdal, a csapatért

Egy újrakezdés újra lekötheti a networker idejét és figyelmét, ezért a döntés gyakran a családot is érinti. Erika sem egyedül határozott. A családját minden helyzetben a fő segítségének tartja, ezért velük beszélte meg a lépést: „Közösen megbeszéltük és utána döntöttem.”

Az okot a csapatban látja. A közösség mellett a CSODAcsapat márkát is megnevezi, amelyért újra elindult.

„A döntés, hogy újra elindulok, a csapatért, az ő szeretetükért. A közösségért, amit anno felépítettem.”

A csapatról szólva hozzáteszi: „Ők a második családom!”

Akik nem jöttek tovább

Az újraindulás veszteséggel is járt. Voltak olyan csapattagjai, "barátai", akik úgy döntöttek, külön utakon járnak tovább.

„Nagyon fájt és nehezen éltem meg, de ebben is a változást és az azzal járó fejlődést néztem” – mondja. A tanulásról is nyíltan beszél: „Nagyon sokat tanultam, tanulok, legtöbbször a magam kárán, de így legalább megtanulom.”

Egy újrainduló csapatban nem mindenki tér vissza ugyanahhoz a vezetőhöz. Ilyenkor a vezetőnek egyszerre kell figyelnie azokra, akik maradnak, és el kell fogadnia azok döntését, akik másfelé indulnak.

„Szerencsés helyzetben voltunk, mert az indulás előtt már tudtuk a dátumot, így rá tudtunk készülni. Elsősorban a régi vezetőimet kerestem meg, azután a törzsvásárlóknak is szóltam. Amikor meghallották a hírt, hogy újra indulok, sokan megkerestek más csapatokból is, hogy velem szeretnének újrakezdeni, és többen jelentkeztek más hálózatokból is, a régi kapcsolatunkra építve. Teljesen átrendeződött a CSODAcsapat! Megtanultam az elengedés művészetét: el kell fogadnom, ha nem engem választanak, és attól még megy tovább az élet, nem dől össze a világ körülöttem. Fel kell építeni egy jobb, erősebb struktúrát, mint ami bármikor volt” – mondja Erika.

A CSODAcsapat

Erika a történet főszereplői közé a CSODAcsapatot is odaállítja, és azokat az embereket, akikre elmondása szerint mindig számíthat.

Egy saját csapatnév a hálózatban közös identitást adhat: a tagok a vállalat mellett egymáshoz is tartoznak. Ez a kötődés akkor is megmaradhat, ha a közös munka egy időre szünetel.

Szakmai értékei közül a csapattagok fejlődését teszi előre. Hogy ez mit jelent számára, azt egy-egy út végének pillanatával írja le: „Annál nagyobb öröm nincs, mint amikor a csillogó szemükkel rám néznek egy egy út végén és utána újabb és újabb célt tűznek ki!”

Az első hét és a következő cél

Egy újrainduló vállalatnál az első hetek mást jelentenek, mint egy régóta működő piacon. A régi kapcsolatokat újra fel kell venni, és a csapat ritmusa is most alakul ki.

Erika elmondása szerint az újraindulás első hetének eredménye után november elején Mexikóba viszik.

Úgy látja, bármilyen helyzetből fel lehet állni és újra lehet kezdeni. Sokan mondhatnak nemet, sokan elfordulhatnak, de szerinte ha világos a cél, újjá lehet építeni azt, ami elveszett.

Saját mottója egy szójáték: „Soha ne add fel, csak ha bélyeg van rajta!”

A következő lépést is megnevezi: újra el szeretné érni legalább a Smaragd igazgató címet. Az újrakezdés így számára nem lezárt fejezet, hanem most induló szakasz, amelyben a családjára és a CSODAcsapatra támaszkodik.