MI-generált marketingtartalmak: a brit DSA szigorítást sürget, az EU-ban már kötelező az átláthatóság

A brit DSA szigorúbb önszabályozást sürget

A brit Direct Selling Association (DSA) 2026 szeptemberében megújította felhívását, amelyben arra kérte az iparágat, hogy szélesebb körben vezesse be az elismert magatartási normákat. A szervezet, amelynek vezetője Susannah Schofield OBE, tagjai között olyan közvetlen értékesítési vállalatokat tart számon, mint az Avon, az Oriflame, az Usborne és a Neal's Yard Remedies Organics.

A DSA szerint a mesterséges intelligencia terjedése, a közösségimédia-alapú kereskedelem bővülése, valamint a rugalmas jövedelemkiegészítő tevékenységek iránti tartós kereslet együttesen új típusú kihívásokat teremt a szektorban. A szervezet arra figyelmeztet, hogy az MI-alapú eszközök megkönnyíthetik a visszaélésre hajlamos szereplők számára, hogy valósághűnek tűnő, ám jogi szempontból nem feltétlenül megfelelő termékleírásokkal vagy tartalmakkal jelenjenek meg a piacon.

Konkrét panaszügy és a DSA tanúsítványa

A DSA egyik közelmúltbeli, vizsgált ügyében egy brit fogyasztó több mint 15 000 fontot fektetett egy külföldi közvetlen értékesítési szervezet által kínált üzleti lehetőségbe. A szervezet vizsgálata végül az érintett személy felfüggesztéséhez és a panaszossal kötött megállapodáshoz vezetett.

A DSA ezért arra buzdítja a fogyasztókat és a leendő értékesítőket, hogy válogatás előtt keressék a szervezet logóját, amely azt jelzi, hogy az adott vállalkozást független módon értékelték a DSA magatartási kódexei alapján. A kódexek a brit fogyasztóvédelmi jogszabályokon túlmutató elvárásokat fogalmaznak meg az etikus üzleti gyakorlatra, az átláthatóságra és a fogyasztóvédelemre vonatkozóan.

Az EU AI-rendeletének átláthatósági szabályai már kötelezőek

Az Európai Unióban 2026. augusztus 2-től lépett hatályba és vált végrehajthatóvá az MI-rendelet (EU 2024/1689) 50. cikkében rögzített átláthatósági kötelezettség. Az előírás azokra a szolgáltatókra és üzemeltetőkre vonatkozik, akik chatbotokat, szintetikus médiát előállító rendszereket, érzelemfelismerő megoldásokat vagy deepfake-eszközöket kínálnak, függetlenül attól, hogy az adott rendszer a rendelet szerint magas kockázatúnak minősül-e.

A szabály szerint tájékoztatni kell az embereket, ha mesterséges intelligenciával lépnek kapcsolatba, és meg kell jelölni az MI által generált vagy manipulált tartalmakat, köztük a deepfake-eket és az emberi szerkesztői ellenőrzés nélkül közzétett, közérdeklődésre számot tartó MI-generált szövegeket. A szabályszegés akár 15 millió eurós, vagy a vállalat globális éves árbevétele 3 százalékának megfelelő bírságot vonhat maga után, a kettő közül a magasabb összeget véve alapul. A tartalmak gépileg olvasható megjelölésére vonatkozó részkötelezettség tekintetében a piacon már korábban elérhető rendszerek 2026. december 2-ig kaptak haladékot, miután az Európai Bizottság július 20-án elfogadta az előírások alkalmazását segítő iránymutatásokat.