Piramisjáték vagy MLM? Így húzza meg a határvonalat az amerikai, az uniós és a magyar jog

Az amerikai mérce: a Koscot-teszt

Az Egyesült Államokban a piramisjáték-jelleg megítélésének egyik meghatározó eszköze az úgynevezett Koscot-teszt, amelyet a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) alkalmaz, és amelyet saját iránymutatásaival folyamatosan pontosít. A teszt lényege, hogy piramisjátékra utaló jelnek számít, ha a résztvevők pénzt fizetnek a cégnek azért, hogy terméket értékesíthessenek, miközben olyan jutalmat is kapnak új tagok beszervezéséért, amely nem a végső fogyasztónak történő tényleges eladáshoz kötődik.

Az FTC szerint sem a valódi termék megléte, sem a kiskereskedelmi vásárlók száma nem jelent önmagában mentességet a piramisjáték-minősítés alól. A hatóság azt is hangsúlyozza, hogy a jövedelmi adatoknak figyelembe kell venniük a résztvevők kiadásait is, hiszen csak a ténylegesen kifizetett és készpénzben felhasználható összeg mutatja meg a valós anyagi eredményt.

Az uniós szabályozás: feketelistás tilalom

Az Európai Unióban a kiindulópont a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv I. melléklete, amelynek 14. pontja a piramisjáték-jellegű rendszereket a minden körülmények között tisztességtelennek minősülő gyakorlatok közé sorolja. Az Európai Unió Bírósága emellett úgy értelmezte a szabályozást, hogy a tilalom alkalmazásához elég, ha a résztvevő bármilyen összegű pénzügyi hozzájárulást fizet – az összeg nagysága nem bír jelentőséggel.

A magyar szabályozás: két jogág, két eljárás

Magyarországon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi törvény (Fttv.) ülteti át az uniós irányelvet, melléklete szintén a 14. pontban tiltja a piramisjáték-szerű konstrukciókat. Emellett a Büntető Törvénykönyv (Btk.) önálló bűncselekményként, külön tényállásban szabályozza a piramisjáték szervezését, ami azt jelenti, hogy egy problémás rendszer egyszerre lehet fogyasztóvédelmi és büntetőjogi ügy tárgya is.

Az eljáró szervek is eltérnek a két szálon: a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ügyében a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) léphet fel, míg büntetőügyekben a nyomozó hatóságok és a bíróságok járnak el. Ez a kettősség az amerikai (FTC és szövetségi bíróságok) és az uniós (tagállami hatóságok és bíróságok) modellben is megjelenik: végső soron minden esetben egyedi vizsgálat dönti el, hogy egy hálózati értékesítési rendszer a jogszerű MLM vagy a tiltott piramisjáték kategóriájába esik-e.

Forrás: mlmfigyelo.hu. A cikk a szerkesztőség saját szövegével készült.