Három jogrendszer, egy kérdés: mikor minősül piramisjátéknak egy értékesítési rendszer?

Az amerikai mérce: a Koscot-teszt

Az Egyesült Államokban a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) a többszintű marketing vállalkozásokra vonatkozó üzleti iránymutatásában az 1975-ös Koscot Interplanetary ügyben (86 F.T.C. 1106) kialakított mércét alkalmazza. Az iránymutatás első változata 2018 januárjában jelent meg, legutóbb 2024 áprilisában frissítették.

A Koscot-teszt lényege, hogy piramisjátékra utal, ha a résztvevők pénzt fizetnek a cégnek, cserébe jogot kapnak a termék értékesítésére, valamint arra, hogy új tagok beszervezéséért olyan jutalmat kapjanak, amely nem a végfelhasználóknak történő értékesítéshez kötődik.

Az FTC iránymutatása fontos korlátot is szab: kifejezetten elutasítja, hogy egyetlen százalékos mutató - például a kiskereskedelmi forgalom aránya a teljes bevételhez képest - önmagában eldöntse egy rendszer jogszerűségét. A hatóság szerint sem a valódi termék megléte, sem a kiskereskedelmi vásárlók jelenléte nem jelent önmagában biztonsági garanciát egy vállalkozás számára.

Az iránymutatás emellett külön foglalkozik a saját fogyasztás kérdésével is: eszerint a résztvevők valós, saját szükségletüket kielégítő vásárlásai önmagukban nem utalnak problémás jutalmazási szerkezetre.

Az uniós feketelista és a luxemburgi bíróság értelmezése

Az Európai Unióban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv tartalmaz egy úgynevezett feketelistát, amely azokat a gyakorlatokat sorolja fel, amelyek minden körülmény között tisztességtelennek minősülnek. Ennek 14. pontja a piramis-elvre épülő rendszerekre vonatkozik.

Az Európai Unió Bírósága a C-515/12. számú ügyben 2014. április 3-án hozott ítéletében pontosította a szabály alkalmazását: eszerint egy piramis-elvre épülő rendszer csak akkor minősül feltétlenül tisztességtelennek, ha a fogyasztótól - bármekkora összegű - pénzügyi hozzájárulást követel meg a rendszerbe lépés feltételeként.

A magyar szabályozás: Fttv. és Btk.

Magyarországon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) ülteti át az uniós irányelvet. A törvény melléklete - a 3. § (4) bekezdése alapján - szintén tartalmazza a piramis-elvre épülő eladásösztönző rendszer tilalmát, a feketelista 14. pontjaként.

A fogyasztóvédelmi jellegű tilalom mellett a magyar jogrendszer büntetőjogi választ is ad a jelenségre: a Büntető Törvénykönyv 412. §-a önálló tényállásként szabályozza a piramisjáték szervezését.

Az MLM Figyelő cikke táblázatos formában veti össze a három jogrendszer jogforrásait - az amerikai FTC Act és a Koscot-mérce, az uniós irányelv 14. pontja és a C-515/12 ügy, illetve a magyar Fttv. melléklete és a Btk. 412. §-a mellett -, és megállapítja, hogy mindhárom rendszerben ugyanaz a központi kérdés: a résztvevőnek járó jutalom a végső felhasználóknak történő tényleges értékesítéshez vagy inkább új tagok beszervezéséhez kötődik-e.

Forrás: mlmfigyelo.hu. A cikk a szerkesztőség saját szövegével készült.