Így szabályozzák az étrend-kiegészítőket Magyarországon, és itt húzódik a piramisjáték jogi határa
A hálózati értékesítésben forgalmazott étrend-kiegészítőkre szigorú uniós és magyar bejelentési, jelölési és reklámszabályok vonatkoznak, amelyeket több hatóság is ellenőriz. A jogszabályok ugyanakkor élesen elhatárolják a legális hálózati értékesítést a tiltott piramisjátéktól, amely Magyarországon fogyasztóvédelmi és büntetőjogi szankciókat is maga után vonhat.
Bejelentési kötelezettség és reklámtilalom az étrend-kiegészítőknél
Az étrend-kiegészítők uniós szabályozási alapja a 2002/46/EK irányelv, amelyet Magyarországon a 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet ültet át. A rendelet értelmében a gyártó vagy az importőr legkésőbb a termék első hazai forgalomba hozatalakor köteles bejelenteni a készítményt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál (NNGYK), a termék címkéjének megküldésével.
Fontos korlát, hogy a bejelentésről kiadott hatósági visszaigazolás nem minősül gyártási vagy forgalombahozatali engedélynek, vagyis a bejelentett termékek nyilvántartása nem tekinthető hatóságilag jóváhagyott termékek listájának. A rendelet 6. §-ának (2) bekezdése emellett kifejezetten tiltja, hogy az étrend-kiegészítő jelölése, megjelenítése vagy reklámozása során a terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítsanak, illetve ilyen tulajdonságra utaljanak. Egészségre vonatkozó állítás kizárólag az 1924/2006/EK rendelet szerint engedélyezett listáról alkalmazható.
Mivel az étrend-kiegészítők jogilag élelmiszernek minősülnek, azokban gyógyszerhatóanyag alkalmazása tilos. A Nébih a gyakorlatban több alkalommal rendelte már el ilyen, nem engedélyezett összetevőt tartalmazó termékek azonnali forgalomból való kivonását és a fogyasztóktól való visszahívását.
Ki ellenőriz Magyarországon?
A bejelentéseket fogadó NNGYK 2023-ban jött létre a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) összevonásával. A hatósági ellenőrzést a 37/2004. ESzCsM rendelet 12. §-a alapján nemcsak az NNGYK, hanem a népegészségügyi feladatokat ellátó fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, valamint a Nébih is végzik, több szempontból vizsgálva a forgalomban lévő készítményeket.
A piramisjáték jogi határa
A hálózati értékesítés (MLM) önmagában legális üzleti modell, ezzel szemben a piramisjáték az Egyesült Államokban, az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt tiltott. A magyar jogban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) – amely a 2005/29/EK uniós irányelvet ülteti át – melléklete minden körülmény között tisztességtelen gyakorlatként sorolja fel a piramis-elvre épülő eladásösztönző rendszer létrehozását, működtetését vagy támogatását.
A vizsgált jogrendszerek közös mércéje, hogy a piramisjátékban a résztvevők jövedelme elsősorban új belépők befizetéseiből, nem pedig valódi termékértékesítésből vagy -fogyasztásból származik. Az Fttv. megsértése esetén Magyarországon főszabályként a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) pedig akkor kapcsolódik be, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas.
A szabálysértési és polgári jogi eszközök mellett a piramisjáték szervezése Magyarországon önálló bűncselekmény is: a Büntető Törvénykönyv 412. §-a bünteti azt, aki mások pénzének előre meghatározott, kockázati elemet is tartalmazó összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan rendszert szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük állóknak fizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek.
